Celldömölk már az Árpád-házi királyok idején búcsújáróhely volt. A búcsújárás története szorosan összefonódik a Ság hegy tövében alapított bencés apátsággal. Bár a Szűz Mária tiszteletére épített dömölki apátság alapításáról és alapítójáról nem maradt fenn írásos emlék, keletkezése feltehetően II. Béla király idejére tehető. Gótikus stílusban épült templomának romjai még ma is állnak.

     Az apátságban élő bencés szerzeteseknek köszönhető, hogy Dömölk már a középkor évszázadaiban búcsújáróhellyé vált. A pannonhalmáról érkezett szerzetesek egy Szűzanya szobrot hoztak magukkal, melyet az egyház csodatevő szobornak ismert el. Kivált a környéken élők zarándokoltak ide a Szűzanya tiszteletére.

     A török hódoltság idején a klastrom pusztulásra ítéltetett. A templom kegyszobrát egy bencés szerzetes azonban a csallóközi Dénesd település templomába menekítette, mely azóta is ott található. A szobor nélkül maradt dömölki templomból elmaradoztak a zarándokok.
A dömölki apátság éledezése az 1720-as években indult újra, amikor is Sajgó Benedek főapát Dömölkre látogatott, majd látogatását követően Lancsics Bonifác rendtagot helyezte az apátság élére. Ő nemcsak a gazdasági hanyatlást állította meg, de felélesztette a zarándoklatot is. A szombathelyi születésű bencés szerzetes a dömölki romtemplom alatti sírboltban nyugszik.

     Az apátság és a búcsújárás újbóli felvirágzása már Koptik Odó, cseh származású pap nevéhez fűződik, aki felszentelése után a világhírű zarándokhelyen, Máriazellben volt gyóntatópap. Sajgó Benedek pannonhalmi főapát 1739-ben nevezte ki őt a dömölki apátság élére. Amikor megérkezett Dömölkre, mindössze három szerzetest és elkeserítő körülményeket talált.

     Koptik Odó a Kemenesaljára magával hozta a máriazelli kegyszobor hiteles másolatát, melyet egy, a pápai országút mellett építtetett fakápolnában helyezett el. A kápolna és a maga számára kialakított remetekunyhó mellett egy kutat ásatott. A kút ásása közben, a mélyben dolgozó kőműves fejére egy kő esett, de súlyos sérülései ellenére felépült. Gyógyulását a Szűz Mária szobornak tulajdonították. A csodás gyógyulás híre gyorsan terjedt, és hamarosan zarándokok tömege érkezett a csodatevő kegyszoborhoz. Így aztán 1745-ben az akkori győri püspök, gróf Zichy Ferenc hivatalosan is „kegyelminek és csudatevőnek” nyilvánítatta a szent szobrot. Ezt követően volt olyan év, hogy 50 ezernél is többen járultak a csodatevő Mária-szoborhoz. Közben a fakápolnát szombathelyi zarándokok kőből újjáépítették, és a kegyszobrot 1745 novemberében maga a győri püspök helyezte el a megújított kápolnában.

     A kápolna lassan kicsinek bizonyult ahhoz, hogy fogadni tudja a mindenfelől tömegével érkező zarándokokat. Koptik Odó elhatározta, hogy új templomot építtet. Az építkezés 1747 tavaszán el is kezdődött és a következő év őszén már állt is az új templom, benne egy kápolnával a szobor számára. A máriazelli mintára épült Szűz Mária kegytemplom 1748 szeptemberében készült el és ekkor vitték át a kegyszobrot is végleges helyére. A régi, Szent Annáról elnevezett kápolna ezzel elvesztette jelentőségét. Bár 1825-ben még felújították, 1865-ben egy itt zajló hadgyakorlat idején Ferenc József lebontatta. A mellette lévő szentkutat meghagyták és később helyre is állították.

     II. József uralkodása idején a helyzet ismét súlyosbodott, hiszen az uralkodó sorra oszlatta fel a rendeket. Az akkori püspök, Szily János támogatásáról biztosította ugyan a kiscelli bencéseket, de ő sem tehetett semmit. 1787. január 24-én a rendet feloszlatták.

     1802-ben a bencés rend visszaállítását követően a Koptik Odó által kijelölt utat folytatták az apátság vezetői, egészen az 1950-es újbóli rendfeloszlatásig.

     Az 50 méter hosszú és 21 méter széles Szűz Mária kegytemplom latin kereszt alakú. Két, 40 méter magas barokk tornya a templom nyugatra néző homlokzatából emelkedik ki. A főkapun a templomba lépve lenyűgöző a látvány. A hosszú főhajó elején található a kegykápolna a Boldogságos Szűz csodatevő szobrával. A kegytemplom ajtaja mindig nyitva áll a látogatók előtt.

     Ha a kegytemplom sekrestyéje melletti teremből kilépünk, egy falépcsőn eljutunk a kincstárba, vagy ahogy ma nevezik, a Tárházba. A kincstár falait Schweichard osztrák festő képei díszítik. A freskók a 18. században készültek. A Tárház gyűjteményének legértékesebb darabjai az a két, 17. századból származó szekrény, melyek számtalan, az évszázadok alatt összegyűlt emléktárgyat, hálatárgyat rejtenek.
     A Szűz Mária templom közelében találjuk az 1750-es években, Liptay János ezredes által építtetett Kálváriát. Ez a barokk műemlék a nyugalomba vonult ezredes bencés rend iránti hálájának ékes bizonyítéka.

     A templom melletti bencés apátság épületét 1760-ban kezdték el építeni. A barokk stílusú kolostor végül 1770-ben készült el. A sokáig a Polgármesteri Hivatalnak otthont adó épület ma ismét a Pannonhalmi Főapátsághoz tartozik.

     A kegytemplom, a mellette fekvő bencés kolostor és a Kálvária épületegyüttes a magyarországi zarándoklatok és a bencés szerzetesek egyik legjellegzetesebb emlékcsoportja. A magyar Máriazell méltó állomása a közép-európai zarándokútnak, a Mária útnak. Az 1400 kilométer hosszú útvonal száznál is több Mária kegyhelyet köt össze és az ausztriai Máriazelltől Csíksomlyóig vezet.

kemenes vulkan park© Kemenes Vulkán Park 2013 Minden jog fenntartva!