Hogy alakult városunk sorsa a történelem során?

      Vas megye észak-keleti kapujában fekszik Kemenesalja központja, a 12 ezer lakosú Celldömölk. Fekvésének, természeti értékeinek és egyházi emlékeinek köszönhetően a térség egy kiemelkedő turisztikai központja.
      A Ság hegy lábánál fekvő kisváros 750 éves múltra tekint vissza. A város története izgalmas és sokszínű. Öt szomszédos, egymástól független település, Pordömölk, Nemesdömölk, Kiscell, Alsóság és Izsákfa egyesítéséből született meg a mai Celldömölk.
      Pordömölk apátsági székhely volt. Első oklevélben való említése 1252-ből származik. A településen a 12. században alapított bencés apátság jelentős birtokokkal rendelkezett. Az akkoriban virágzó, népességét tekintve is számottevő település hanyatlása a 16. században kezdődött meg. Elpusztult az apátság monostora és temploma is, de a román stílusban épült templom maradványai még ma is láthatók. Az 1828-as összeírás Pordömölköt már mint Kiscellhez csatolt települést tartja nyílván.
      Nemesdömölkről, a nemesi településről az első írásos forrás 1410-ből származik, de keletkezésének pontos dátuma nem ismert. A település kialakulása feltehetően az itt haladó kereskedelmi útnak köszönhető. I. Lipót császár idején, az országgyűlés 1681-ben kimondta a szabad vallásgyakorlatot és elrendelte, hogy 11 vármegyében – ezek egyike volt Vas megye is – a protestánsok két helyen építhetnek templomot. Ezen helyek egyike volt Nemesdömölk. Az ide érkező több ezer hívő jelentős hatással volt a település gazdasági és kulturális életére. Nemesdömölk későbbi fejlődését nagyban hátráltatta az új település Kiscell erősödése, mely aztán magába is olvasztotta.
      A búcsújáróhelyként ismert Kiscell alapítása a cseh származású Koptik apát nevéhez fűződik, akit 1739-ben az akkori pannonhalmi főapát nevezett ki dömölki apáttá. Mivel Pordömölkön akkor már csak romokat talált, kezdettől új helyet keresett a Máriazellből magával hozott Szűz Mária szobornak. Így talált rá a településtől két kilométernyire keletre, egy apátsági birtokra, ahol felépíttette a Szent Anna kápolnát. 1748-ra elkészült az új barokk jellegű templom is, 1768-ban pedig a bencés kolostor. Ezzel apátsági székhellyé vált a Koptik Odó által alapított település, amit akkoriban még Kismária-cellnek neveztek. Fejlődésének nagy lendületet adott, hogy az állam a kedvező fekvésű és a búcsújárás miatt forgalmas Kiscellbe helyezte egyik pénzügyi hivatalát, a sóhivatalt. A pusztító tűzvész és a tomboló járványok miatt az 1780-as években ugyan átmenetileg megtorpant a település virágzása, de 1790-ben Kiscell már vásártartási kiváltságot és mezővárosi oklevelet kapott. A 19. század elején oly mértékben fellendült a település gazdasági élete, hogy Kemenesalja központjává vált. Kiscell jelentőségét csak tovább növelte az 1871-es év, amikor elkészült a Magyar Nyugati Vasút Kiscellt érintő szakasza. A település rövid időn belül vasúti csomóponttá vált.
      A terület feltehetően legősibb települései a Ság-hegy lábánál fekvő Alsóság és Izsákfa. Az itt végzett ásatások azt bizonyítják, hogy már a rómaiak is fontos harcászati pontnak tartották e településeket. Alsóság első írásos emléke 1272-ből való. A településen jelentős mezőgazdasági termelés folyhatott, mert 1787-ben mezővárosi rangot kapott. Alsósághoz hasonlóan Izsákfa szintén mezőgazdasági jellegű település volt.
      Kiscell és Nemesdömölk már a 20. század elején, 1904-ben egyesült Celldömölk néven. Aztán 1950-ben Alsóság, majd 1979-ben Izsákfa is a település részévé vált. Celldömölk ekkor kapott városi rangot.

 

A 20. század virágzó évei

      Celldömölk az utóbbi évtizedekben is dinamikus változásokon ment keresztül. Megújultak a régi, századelő stílusát idéző épületek, új arculatot nyert a főtér és a művelődési ház előtti tér. Az elkészült barokk parkban a szökőkúton kívül helyet kapott az alapító Koptik Odó apát szobra is.
A belváros szívében a Szűz Mária kegytemplom a benne lévő Tárházzal, a mellette található Kálvária, a Szentháromság szobor és a Bencés Kolostor épülete, valamint a kolostor melletti Márai-kút nemcsak a zarándokokat vonzza évről évre Celldömölkre, de a turistákat is.
Aki Celldömölkön jár, mindenképpen látogasson el a 18. században, kései barokk stílusban épült alsósági Szent Miklós tiszteletére emelt katolikus templomba és a klasszicista stílusú, a 18-19. század fordulóján épült, izsákfai Nepomuki Szent János katolikus templomba.
A város nemesdömölki részét az 1681-es törvény artikuláris hellyé tette, így a település a nyugati országrész protestánsainak központja lett. Az evangélikusok első templomukat 1744-ben szentelték fel, a ma is látható templomot a régi helyén 1897-ben emelték.
Celldömölkön az 1924-ben létrejött református közösség temploma 1936-ban épült Kós Károly erdélyi építész tanítványának, Dudás Kálmánnak tervei alapján.
A város és az itt élők életében hosszú ideig meghatározó jelentősége volt a vasútnak. Ennek emlékére a vasútállomás területén egy egész évben látogatható mozdonyskanzen is várja az érdeklődőket.
Kedvelt és népszerű kirándulóhely a város határában található Celldömölki-tó, mely egyben a horgászok paradicsoma is.
A celldömölkiek régi álma is valóra vált, amikor 2005-ben, festői környezetben, megnyitotta kapuit a Vulkán Gyógy- és Élményfürdő, mely a gyógyulni és pihenni vágyókat egyaránt magas színvonalú szolgáltatásokkal várja.
A Ság hegyen felépült Kemenes Vulkán Parkban található Vulkánház, Ság-hegyi Múzeum, Vulkánösvény és Kőpark pedig Európa szerte egyedülálló módon ismerteti meg az ide látogatót a vulkánok kialakulásával, működésével és történetével.

Források:
http://www.nydregio.hu/cgi-bin/kisterseg/index.cgi?view=telepules&kistersegID=18&ID=22
http://utazas.sk/a-gyogyito-bor-es-viz-varosa-celldomolk/
http://www.celldomolk.hu/aloldal.php?mod=cikk&id=32
http://gayeriskola.cellkabel.hu/cell_to.htm

kemenes vulkan park© Kemenes Vulkán Park 2013 Minden jog fenntartva!